Egyéni képviselőjelölt-preferenciák – Döntési mechanizmusok egy conjoint-kísérlet tükrében

A képviseleti demokráciákban alapvető kérdés, hogy a megválasztott képviselők mennyiben tükrözik a választópolgárok elvárásait, elképzeléseit és prioritásait. Bár a politikai részvétel vizsgálata széles körben elterjedt, továbbra is keveset tudunk a választási döntések mögötti tényezőkről, valamint ezek együttes és összetett hatásairól – különösen a hazai politikai környezetben. Kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a választópolgárok milyen ügyek és értékek képviseletét, milyen szempontokat és tulajdonságokat tartanak fontosnak, amikor jelöltek közül választanak a párthovatartozás ismerete nélkül. Ezért 2025 augusztusában két conjoint-kísérletet végeztünk CATI (telefonos kérdőíves) módszerrel, szociodemográfiai szempontból reprezentatív mintán, ahol a válaszadóknak hipotetikus helyzetekben jelöltek közül kellett választaniuk. Az első kísérlet eredményei szerint a választókerületben élő jelöltek, a középkorúak (36–48 év), a magas presztízsű foglalkozásúak (jogász, tanár, mérnök, orvos) és a politikai tapasztalattal rendelkezők szignifikánsan nagyobb támogatást kaptak, míg a 65 évesek, a sportolók és a férfiak hátrányban voltak. A második kísérlet alapján a válaszadók prioritásként kezelik az egészségügyi és oktatási intézmények fejlesztését, a háború békés lezárását, illetve a korrupció és a munkanélküliség csökkentését. A jelöltpreferenciákban számottevő különbséget tapasztaltunk a kormánypártiak és az ellenzékiek körében, ami jelentős politikai polarizációra utal a jelöltválasztásban. Az egyének jelöltválasztási preferenciáiban ugyanakkor nem tapasztaltunk demográfiai szempontú politikai homofíliát.

Kulcsszavak: egyéni képviselő, választáskutatás, választói preferenciák, politikai szociológia