Inkluzív növekedési fordulat Magyarországon
Tartalom
A rendszerváltást követő húsz évben a gazdasági dinamikát a visszatérő recessziós évek ellenére is trendszerű növekedés jellemezte, aminek azonban a jövedelmekre, ezáltal a jólétre gyakorolt hatása csak korlátozottan érvényesült. A jólét mérésére alkalmas mutatók közül kiemelt jelentősége van a rendelkezésre álló jövedelemnek, amely magában foglalja mindazt az anyagi forrást, amelyet az egyén ténylegesen fogyasztásra vagy megtakarításra fordíthat. A rendelkezésre álló jövedelem mutatói határozott fordulatot jeleznek a 2010 utáni években, miután növekedésük a GDP bővülésének ütemét is meghaladta. A széles körben elterjedt narratíva ellenére az átlag növekedésének oka elsősorban nem a felső 1 vagy 10 százalék, hanem a széles értelemben vett középosztály jövedelmének bővülése
volt. Mindeközben százezrek léptek át a segélyezettek köréből a munka világába, a minimálbér és a garantált bérminimum többszöri emelése pedig a kereseti skála egészére felhajtóerőt gyakorolt. Mindent összevetve elmondhatjuk: nemcsak növekedési, hanem jóléti fordulat is történt 2010 után, amivel a növekedés inkluzívvá vált.
Kulcsszavak: inkluzív növekedés, rendelkezésre álló jövedelem, jövedelmi eloszlás