A pluralizmus szerepe az új jobboldal gondolkodásában

A pluralizmus a kortárs politikai gondolkodás egyik divatos kifejezése, ám nemcsak a politikában, hanem általában a filozófiában is a pluralista megközelítések visszatérését és a valóság egyetemes magyarázómodelljeinek válságát tapasztaljuk. Szembetűnő, hogy a civil társadalom és a multikulturalizmus pluralitását hangsúlyozó liberálisok mellett megjelent a populista új baloldal pluralizmusa is, valamint ezzel párhuzamosan az új jobboldal „etnopluralizmusa” és politikai pluralizmusa is teret nyert. Jelen tanulmány a posztmodern politika meghatározó tendenciái közül a pluralizmus jelenségét emeli ki, és annak hatását vizsgálja az új jobboldal különböző irányzataiban. E vizsgálódás számos olyan kérdést vet fel, amelyet eddig csak a globalizációkritikus baloldal vagy az emberi jogi univerzalizmus nézőpontjából vetettek fel, miközben a kortárs európai vitákban az új jobboldal szellemi műhelyeiben kidolgozott elképzelések is fontos szerepet játszanak. A posztmodern politika és a globalizáció legfontosabb kérdéseit ritkán mutatják be az új jobboldal szempontjából, így az e kérdésekkel foglalkozó politikaelméleti irodalom egyoldalúnak nevezhető. Bár az etnopluralizmus koncepciója hazánkban is széles körben ismert, az ennek hátterében álló szellemi irányzatok, viták kevéssé ismertek. Vizsgálódásunk célja tehát egyfelől a hiánypótlás, másfelől pedig hozzájárulni az új jobboldal szellemi fejlődés- és hatástörténetének árnyaltabb megközelítéséhez. Ennek jegyében áttekintésünk nem csupán az új jobboldal pluralizmusának elméleti előnyeit mutatja be, hanem annak relativizmusba, nominalizmusba és etnicizmusba hajló túlzásait és tévútjait is kritikai megvilágításba kívánja helyezni.

Kulcsszavak: pluralizmus, globalizációkritika, új jobboldal, etnopluralizmus, posztmodern