Az Európai Unió és az európai identitás szelleme
Tartalom
Az európai integráció legitimációs válsága az elmúlt évtizedekben az európai identitás kérdését helyezte a figyelem középpontjába. Tanulmányunk azt vizsgálja, hogy az instrumentális racionalitás (haszonérzet, EU-teljesítmény) és az értékorientált elköteleződés hogyan formálja az európai büszkeséget, és ezek a mechanizmusok miként függnek a regionális kontextusoktól. Harminc európai ország hierarchikus lineáris modelljei alapján az EU-hoz kötött életminőség-javulás érzékelése bizonyult a legerősebb prediktornak, ezt követi az EU teljesítményével való elégedettség, majd az európai értékek fontossága. A keresztszintű interakciók elemzése azonban arra mutat rá, hogy ezek a hatások regionálisan jelentősen eltérnek: fejlődési csapdában lévő térségekben az értékazonosulás gyengül, ugyanakkor az instrumentális életminőség-percepció kompenzációs mechanizmusként felerősödik. Ahol viszont EU-források jelenléte érzékelhető, ott az értékalapú azonosulás stabilizálódik és megerősödik. Eredményeink szerint az európai identitás kontextusfüggő konstrukció, amelyben a legitimitás forrásai – instrumentális tapasztalat és értékracionális elköteleződés – nem egymást kizáró alternatívák, hanem feltételesen összekapcsolódó mechanizmusok.
Kulcsszavak: európai identitás, hierarchikus lineáris modellezés, instrumentális racionalitás, értékracionalitás, fejlődési csapda