A nukleáris energia megítélésének társadalmi helyzetképe Európában 2025-ben – Lakossági attitűdök, demográfiai mintázatok és regionális különbségek

Szerzők

Olivér Hortay
Századvég
László Kökény
Századvég; BCE
Levente Kökény
Századvég; BCE

Tartalom

A nukleáris energia szerepe az európai energiapolitikában az elmúlt években újra a közpolitikai és társadalmi diskurzusok középpontjába került. A klímaváltozás mérséklésének sürgető igénye, az energiaátállás célkitűzései, valamint az energiabiztonság és az energiaszuverenitás stratégiai jelentősége olyan kontextust teremtettek, amelyben a nukleáris technológia jövőbeli szerepe nemcsak technológiai vagy gazdasági kérdés, hanem mélyen társadalmi természetű is. Jelen tanulmány célja annak feltárása, hogy milyen tényezők határozzák meg a nukleáris energia társadalmi elfogadottságát Európában 2025-ben, különös tekintettel a demográfiai mintázatokra, a gazdasági státuszra, a települési különbségekre és a regionális sajátosságokra. Az elemzés az Európai Unió tagállamaiban lévő háztartások körében végzett, reprezentatív kérdőíves adatfelvételen alapul. A vizsgált adatbázis 27 uniós tagállam összesen mintegy 27 ezer válaszadójának attitűdjeit tartalmazza, országonként ezerfős mintanagysággal. A statisztikai feldolgozás bináris logisztikus regressziós modellek alkalmazásával valósult meg. Az eredmények szerint a nukleáris energia társadalmi megítélése erősen rétegzett és többrétegű mintázatokat követ. A magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkező, gazdaságilag aktív, valamint idősebb válaszadók körében a támogatottság szignifikánsan magasabb. Emellett a közepes méretű városokban élők, illetve a közép- és kelet-európai régiók lakói szintén nagyobb bizalmat mutatnak a nukleáris technológia iránt. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a nukleáris energia társadalmi elfogadottságát nemcsak az energiaátállás és a dekarbonizáció céljai, hanem az energiamix diverzifikációjának igénye és az energiapiaci szuverenitás kérdése is alapvetően meghatározza. A vizsgálat hozzájárulhat ahhoz, hogy az energiapolitikai döntéshozatal figyelembe vegye a társadalmi dimenziókat, és technológiai, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható energiamix-stratégiát alakítson ki.

Kulcsszavak: nukleáris energia, társadalmi elfogadottság, energiamix, Európai Unió, demográfiai mintázatok

Szerző életrajzok

Olivér Hortay, Századvég

HORTAY OLIVÉR diplomáit és PhD-fokozatát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte, ahol jelenleg is oktat és kutat. Több mint tíz éve dolgozik a Századvégnél: 2014-től gyakornokként, 2017-től kutatóként, 2019-től üzletágvezetőként segíti az Energia- és Klímapolitika Üzletág munkáját. 2023 óta a Gazdasági Folyamatok Kutatóintézetet is vezeti.

László Kökény, Századvég; BCE

KÖKÉNY LÁSZLÓ diplomáit és PhD-fokozatát a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, ahol jelenleg is oktat és kutat adjunktusként. 2019 óta dolgozik a Századvégnél, 2023-tól mint vezető kutató segíti az Energia- és Klímapolitika Üzletág munkáját.

Levente Kökény, Századvég; BCE

KÖKÉNY LEVENTE junior kutató az Energia- és Klímapolitikai Üzletágban, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.-nél. Jelenleg PhD-hallgató, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Doktori Programjában. Kutatási területei az energia- és klímapolitikai kérdések, illetve azok marketingvonatkozásai.

Letöltések

Oldalak

467-484

Közzétett

április 15, 2026 — Frissítve ekkor: április 15, 2026

Hogyan kell idézni

A nukleáris energia megítélésének társadalmi helyzetképe Európában 2025-ben – Lakossági attitűdök, demográfiai mintázatok és regionális különbségek. (2026). In Századvég Riport 2026 (pp. 467-484). Századvég Kiadó. https://doi.org/10.65295/riport2026.20