Társadalmi rétegződés és szubjektív helyzetértékelés a Kárpát-medencei magyar fiatalok körében

Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy hogyan alakult a fiatalok rétegszerkezete Magyarországon 2000 és 2024 között, illetve a határon túli magyar közösségekben 2016 óta, és milyen eltérések mutatkoznak a mért társadalmi helyzet és a fiatalok saját helyzetértékelése között. A 15–29 éves válaszadókat a 2024-es magyarországi mintán becsült látens osztálymodell alapján öt társadalmi rétegbe soroltuk. A besorolás a szülők iskolai végzettségén és foglalkozásán, a pénzhiány gyakoriságán, valamint a család anyagi helyzetének megítélésén alapult. Az eredmények szerint Magyarországon 2000 és 2024 között összességében csökkent az alsó rétegek aránya, miközben a felső rétegé növekedett. A rétegszerkezet javulása ugyanakkor nem volt egyenletes. Míg 2016 és 2020 között Magyarországon és a vizsgált határon túli magyar közösségekben egyaránt jelentős javulás következett be, 2020 és 2024 között ez a folyamat megtorpant, egyes területeken pedig vissza is fordult.

A társadalmi helyzet és annak szubjektív megítélése közötti eltérések feltárásához két összehasonlítást végeztünk. A pénzhiány gyakoriságát az anyagi helyzet megítélésével, a szülői háttérből és a fiatalok saját végzettségéből képzett társadalmi pozíciót pedig az osztály-önbesorolással vetettük össze. Az eredmények azt mutatják, hogy a határon túli fiatalok mindkét szempontból kedvezőbben értékelik helyzetüket, mint a hasonló körülmények között élő magyarországi kortársaik. Az anyagi helyzet megítélésében ez a különbség több adatfelvételben is megjelenik. Magyarországon ugyanakkor a rétegszerkezet kedvező irányú átalakulása ellenére a fiatalok egyre alacsonyabbra helyezik magukat a társadalmi hierarchiában ahhoz képest, amit családi hátterük és végzettségük alapján mért pozíciójuk indokolna.

Kulcsszavak: társadalmi rétegződés, látens osztályelemzés, szubjektív társadalmi helyzet, Kárpát-medence