Szűrők és esélyek: Az iskolai egyenlőtlenség tranzíciós pontjai a 15–34 éves magyar fiatalok körében

A tanulmány célja, hogy feltárja a magyar ifjúság oktatási helyzetképét a longitudinális folyamatok, valamint az oktatási pályafutás egymásra épülő döntési csomópontjainak (tranzíciós pontok) vizsgálata révén, Boudon és Bourdieu elméleteinek figyelembevételével. A longitudinális trendek a 25–29 éves korosztályban 2020 és 2024 között nem mondható lineárisnak, de polarizálódó, és a munkavállalás felé elmozduló ifjúsági kohorsz képét mutatják. A tranzíciós elemzés szerint a társadalmi háttér hatása tranzíciós pontonként eltérő erősségű. A szülői végzettség hatása a középfokú iskola a felsőoktatási belépésig erősödik, majd a bejutottak körében mérséklődik, tehát az egyenlőtlenségek a pályafutás során nem tűnnek el, hanem áthelyeződnek. A vallásosság és a családi támogatásba vetett hit önálló, a háttértől független hatással bír, utóbbi iránya a korai, korlátozó jellegűből későbbi, mozgósító tényezővé válik. A cigány/roma fiatalok hátránya a középfokú pályaválasztásnál és az érettséginél koncentrálódik, a felsőoktatásba jutás után nem látható, s nagyrészt ugyanazok a strukturális tényezők (anyagi helyzet, szülői végzettség) magyarázzák, mint a többi fiatalét.

Kulcsszavak: oktatási egyenlőtlenségek, oktatási tranzíciós pontok, iskolai szelekció, társadalmi mobilitás, kompenzáló tényezők