Mentális egészség és társas jóllét a Magyar Ifjúság 2024 kutatás alapján

A tanulmány a Magyar Ifjúság 2024-kutatás 15–34 évesekre vonatkozó adatain vizsgálja a fiatalok mentális egészségét és annak társadalmi, társas és családi összefüggéseit. A lelkiállapotot a WHO-5 jólléti mutatóval, a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel (BDI), valamint a boldogság, a biztonságérzet, a magányosság és a közösségi elfogadottság szubjektív mutatóival elemeztük. Vizsgáltuk továbbá a társas támasz forrásait, a szülői életmintával való azonosulást és az észlelt szülői elfogadást, valamint a 25–34 éves diplomások körében az első generációs értelmiségi státusz szerepét. Eredményeink alapján a mentális egészség társadalmi mintázatai nem írhatók le egyszerű demográfiai különbségekkel. A depresszív tünetek szorosan összefüggtek a magányossággal és a kedvezőtlenebb szubjektív közérzettel, a szülőkhöz való kedvezőbb viszony pedig több mutató szerint is jobb lelkiállapottal járt együtt. Az első generációs értelmiségi státusz önmagában nem jelentett általános mentális egészségi hátrányt, ugyanakkor a szülők életéhez való viszonyuk eltért a nem első generációs értelmiségiek körében megfigyelhető mintázattól.

Kulcsszavak: mentális egészség, fiatalok, depresszív tünetek, társas támogatás, magányosság, szülők életéhez való viszony, első generációs értelmiségiek