A vallásosság szerkezete és a szinkretizmus térnyerése

A tanulmány a magyar fiatalok vallásosságának átalakulásával foglalkozik, az intézményes vallásosság gyengülésére, a vallásosság dimenzióinak eltérő együttállásaira és a hittartalmak keveredésére fókuszálva. Kiindulópontunk, hogy a vallás visszaszorulása és átalakulása egymással párhuzamos folyamatok, ezért a szekularizáció mértéke mellett a vallásosság formáit és szerkezetét is érdemes vizsgálni. Az évtizedekre visszatekintő ifjúságkutatási idősor szerint az egyháziasan vallásos önbesorolás visszaszorul, ám a legutóbbi adatfelvételek több vallásossági indikátor stabilizálódását vagy enyhe emelkedését mutatják, azaz a keresztény és ezoterikus hittételek elfogadottsága 2016 óta egyaránt nőtt. A vallásosság négy mutatójára – a szubjektív önbesorolásra, a keresztény hittételek elfogadására, a szertartás-látogatásra és az imádkozásra – épülő klaszterelemzéssel öt típust különítünk el, amelyek láthatóvá teszik a hit, a gyakorlat és a vallási önbesorolás eltérő együttállásait, azaz a „maga módján” önbesorolás több, egymástól eltérő vallásossági típusban is domináns, az intenzív vallásgyakorlattal és erős hittel jellemezhető intézményes típus viszont a korosztály bő egytizedét teszi ki. A klaszterezésbe be nem vont felekezeti kötődés e típusok mentén szintén erősen differenciál, ami külső megerősítést ad a tipológiának. A hit tartalmát tekintve viszont a keresztény és az ezoterikus elemek nem kioltják egymást, hanem pozitívan összefüggnek, így a kevert (patchwork) hitvilág a fiatalok legelterjedtebb hívő formája. A szinkretizmus ráadásul nem a vallástalanok, hanem éppen a magasabb keresztény hitű és vallásosként önmagukat meghatározó csoportok sajátja. A magyar fiatalok vallásossága tehát nem írható le kizárólag annak visszaszorulásával, hanem az intézményes vallásosság gyengülése mellett individualizált vallásossági formák és szinkretikus hittartalmak egyaránt jelen vannak.

Kulcsszavak: vallás, vallásosság, fiatalok, szinkretizmus, szekularizáció, vallásgyakorlat, vallási individualizáció