„Közeli távolság” – A magyarországi fiatalok külhoni magyarsággal kapcsolatos attitűdjei a nagymintás ifjúságkutatások tükrében

A tanulmány a magyarországi fiatalok külhoni magyar közösségekkel kapcsolatos viszonyát tekinti át, a hangsúlyt a Magyar Fiatalok 2024 kutatásra és a nagymintás ifjúságkutatás korábbi hullámaira helyezve. A 2012 óta összehasonlítható nemzeti identitásmutatók erős és tartós magyar kötődést jeleznek: a fiatalok magas arányban érzik magukat magyarnak, szeretik a magyar nyelvet és Magyarországot, és a legtöbb identitáselem 2012 és 2020 között erősödött. Továbbá a külhoni magyarokhoz fűződő személyes kapcsolatok továbbra sem tekinthetőek általánosnak. A Magyar Fiatalok 2024 szerint a 15–34 évesek mintegy 85 százaléka nem rendelkezik közvetlen külhoni magyar rokoni vagy baráti kötődéssel, miközben a külhoni régiókba irányuló utazás – különösen Erdély esetében – számottevő. Az eredmények arra utalnak, hogy a fiatal generáció nemzeti közösségképe nagyrészt szimbolikus, oktatási és kulturális szocializáción, illetve alkalmi mobilitáson alapul; a mindennapi, tartós határokon átívelő kapcsolathálózat ennél jóval gyengébb. A fiatalok körében ezért a nemzetpolitikai attitűdök megértéséhez a nemzeti identitás mellett a személyes tapasztalat, az oktatási mobilitás és a politikai szocializáció együttes vizsgálata szükséges.

Kulcsszavak: fiatalok, külhoni magyarok, nagymintás ifjúságkutatás, Magyar Fiatalok 2024, nemzeti identitás, személyes kapcsolatok, Határtalanul Program, Rákóczi Szövetség