Egészség- és rizikómagatartás a magyar fiatalok körében: társadalmi különbségek és változó kockázatok

A serdülő- és fiatal felnőttkorban kialakuló egészségmagatartási mintázatok hosszabb távon is meghatározhatják az egészségi állapotot, miközben a hagyományos rizikómagatartások mellett új kockázati formák is megjelennek. Tanulmányunk célja a magyar 15–34 éves fiatalok egészség- és rizikómagatartásának, valamint az ezekhez kapcsolódó társadalmi különbségeknek a vizsgálata a Magyar Ifjúság Kutatás 2024 adatai alapján. Az elemzés a súlyozást követően 5000 fő adataira épült, és kiterjedt a fizikai aktivitásra, táplálkozási szokásokra, alkohol- és nikotinhasználatra, valamint egyes további kockázati magatartásokra.

Az eredmények szerint a fiatalok 41,1%-a egy átlagos héten egyáltalán nem végez legalább 30 perces intenzív testmozgást. Az elmúlt 12 hónapban 70,7% fogyasztott alkoholt, 38,1% számolt be ittasságról, 34,7% hagyományos dohányzásról, míg az e-cigaretta használata 19,8% volt. A szer- és nikotinhasználati magatartások jelentős mértékben halmozódtak: a válaszadók 48,6%-ánál legalább két, 29,6%-ánál legalább három vizsgált magatartás fordult elő. A halmozódás különösen a férfiak és a 20 évesnél idősebbek körében volt gyakori. A többváltozós elemzés alapján a szer- és nikotinhasználati magatartások együttes előfordulása nem pusztán egyéni jelenség, hanem demográfiai, társadalmi és társas környezeti tényezőkkel is összefügg. Az eredmények ezért a megelőzésben a különálló rizikómagatartások helyett azok együttes előfordulásának és társadalmi kontextusának figyelembevételét indokolják.

Kulcsszavak: egészségmagatartás; rizikómagatartás; fiatalok; alkoholfogyasztás; nikotinhasználat; fizikai aktivitás; társadalmi különbségek